Mivel a szív megy keresztül depolarizáció és repolarizáció, elektromos áramok elterjedt az egész szervezetben, mert a szervezet működik, mint egy térfogatvezető. A szív által generált elektromos áramokat általában a testfelületre helyezett elektródák tömbje méri, és az ebből eredő nyomkövetést elektrokardiogramnak (EKG vagy EKG) nevezik. Konvenció szerint az elektródákat minden karon és lábon elhelyezik (standard és megnövelt végtagok), és hat elektródát helyeznek a mellkas meghatározott pontjain (precordial vezet). Ezek az elektródák egy olyan eszközhöz csatlakoznak, amely a kiválasztott elektródák közötti lehetséges különbségeket méri a jellegzetes EKG-nyomkövetések előállításához.
Az EKG-vezetékek egy része bipoláris vezetékek (pl. standard végtagok), amelyek egyetlen pozitív és egyetlen negatív elektródát használnak, amely között elektromos potenciálokat mérnek. Az unipoláris vezetékek (megnövelt vezetékek és mellkasi vezetékek) egyetlen pozitív felvevő elektródával vannak, és a többi elektródák kombinációját használják fel összetett negatív elektródának. Normális esetben, amikor EKG-t rögzítenek, minden érdeklődőt egyidejűleg rögzítenek, ami az úgynevezett 12-ólom EKG-t eredményezi.